A DokiApp online egészségügyi konzultációs platform 2020-ban elnyerte az év applikációja és a Vodafone Digitális Díját is.

Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a járvány első évének tapasz­talataiból, elsősorban a járvány első hullámában leginkább sújtott orszá­gokban (Kína egyes tartományai, Olaszország, Spanyolország, USA, Nagy- Britannia) lezajlott kutatások eredményei, egyéb friss kutatási eredmények, valamint egyes könnyen elérhető statisztikák alapján.

Egy új, asztmások körében végzett vizsgálat, a Salford Lung Study eredmé­nye szerint a Relvar Ellipta^▼-val szignifikáns asztmakontroll-javulás érhető el a szokásos kezeléshez viszonyítva. A vizsgálat elsődleges végpontja azt mutatta, hogy a Relvar Ellipta-val kezelt betegek asztmakontroll-szintje kétszer nagyobb eséllyel javult a szokásos kezeléshez képest.

Váratlan, hirtelen szívhalál esetén a sürgősségi mentést kérő telefonhívás és a mentőkocsi megérkezése között eltelő idő élet-halál kérdése. A sürgős hívásokat fogadó munkatársak továbbképzése növelte az újraélesztés hatékonyságát.

Az Orvostovábbképző Szemle jelenlegi számának szimpóziumát ajánlom a kedves olvasó figyelmébe, amely a pulmonológia aktuális és gyakorlati kérdéseit tárgyalja. A négy cikk és a két kommentár mindegyike széles határterületet érint. A szinte az egész belgyógyászattal érintkező mellkasi folyadékgyülemek differenciáldiagnózisára gondolok, vagy a cisztás fibrózistól független bronchiektáziára. Ez utóbbi, sokszor megoldhatatlan krónikus köhögést okozó, gyakori antibiotikumkezelésre sem javuló kórkép jelentős fejtörést és többletköltségeket okoz. A másik két cikk szorosabban fűződik a pulmonológiához, mivel a COPD-ben és asthma bronchialéban javasolt funkcionális kivizsgálást érinti, ami nemcsak a pontos diagnózis felállításában megkerülhetetlen tényező, hanem a várható prognózisban és a terápia monitorozásában is.

Az akut ischaemiás stroke sürgősségi állapot, különös tekintettel a jelenlegi indikáción belüli szűk terápiás ablakra és szigorú beválasztási kritériumokra szisztémás trombolízis esetén. Tekintettel arra, hogy az időablak növekedésével a funkcionális kimenetel egyértelműen romlik, a betegirányításnak óriási szerepe van a potenciális jelöltek minél előbbi felismerésében és stroke-osztályra juttatásában. A koponya-CT vizsgálat elvégzése alapvető fontosságú, de ez nem minden ellátóhelyen áll rendelkezésre. A fentiekre való tekintettel, Nyugat-Európában már mobil stroke-egységek kerültek kifejlesztésre és tesztelésre (gépkocsiban lévő kisméretű CT és kezdeti laborpanel elvégzésének lehetősége; szakképzett személyzettel), melyek terápiás költsége magas, így az adekvát irányításnak alapvető gazdagási és terápiás vonzata van. Ennek megfelelően laikusok számára készült kérdőívek állnak rendelkezésre, melyek szenzitivitása 66 és 91% közötti, pozitív prediktív értékük is elfogadható (kb. 78%), ám még nem tökéletes.

A stroke felismerése egyre inkább időfüggő sürgősségi ellátás keretében történik, ahol a szakellátáshoz való gyors hozzáférés csökkenti a halálozás és dependencia arányát. A stroke-ra utaló tünetek korai felismerése és az azonnali intézkedés szempontjából alapvető fontosságú a megfelelő kommunikáció a mentődiszpécserrel. Eddig kevés vizsgálat történt azzal kapcsolatban, hogy a hívást fogadó személy milyen hatásfokkal képes a stroke tüneteinek azonosítására.

A mostani számban elsősorban az akut stroke kérdéseit tárgyaljuk. Egy angol és egy német vizsgálat azt elemzi, hogyan lehet a stroke felismerésének valószínűségét növelni a hozzátartozók irányított kikérdezésével, ill. a populáció tájékoztatásával. Feltűnő, hogy a beszédzavarra, bénulásra, ill. arcaszimmetriára utaló Face Arm Speech teszt három elemét egyetlen segélykérő se említette a közel 600 hívásból. Német kutatók algoritmussal kísérleteztek, hogy a diszpécserek valóban stroke-hoz, és nem más betegséghez riasszák a mentőszolgálatot.

A „globális felmelegedés” jelentős egészségkárosodással fenyeget minden embert, minden országot. Fel kell készülnünk az élelmiszer- és vízkészletek csökkenésére, a fertőzések terjedésére, a szélsőséges időjárás, a tengerszint-emelkedés okozta népjóléti vészhelyzetekre. A levegő minőségének romlása növelheti a morbiditást és a mortalitást. Mindez először és elsősorban a sérülékeny populációkat – gyerekeket, idősebbeket, szegényeket – fogja sújtani. A családorvosoknak szerepet kell vállalniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentésében. Felvilágosítással és példamutatással ösztönözzék betegeiket arra, hogy kevesebb vörös húst fogyasszanak és lehetőleg gyalog vagy biciklin közlekedjenek. A rendelők és kórházak energiahatékonyságát javíthatja az újrahasznosítás, a nem használt berendezések és a világítás lekapcsolása.

Nem kérdés: a gyermek-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése fontos, ezen belül pedig a házi gyermekorvoslás kiemelkedő szerepet kap a jövőben – legalábbis ez derült ki a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) legutóbbi rendezvényén.